Elgondolkoztunk már azon valaha is, hogy kedvelt zöldségeink és gyümölcseink miért úgy néznek ki, ahogy? Miért olyan kicsi az isteni áfonya, és miért olyan hosszúkás az uborka? Egyáltalán miért gömbölyű a paradicsom?
Nem az élet legfontosabb kérdései ezek, hiszen mondhatni azt is teljesen természetesnek vesszük, hogy például a Hódkertész üvegházában termő paradicsomok mindig élénkpirosak, kereked formájúak és kellemesen édeskés ízűek. A kutatóknak azonban természetesen ennyi nem volt elegendő, ezért utánajártak ennek a kérdésnek, hogy kiderüljön: miért is gömbölyű a legtöbb paradicsom? Egyáltalán van oka annak, hogy ilyen formavilágot vett fel ez a kedvelt zöldség? A legátfogóbb genetikai vizsgálat válaszolta meg a kérdést Bár korábban nagyon sok kutatás folyt már a téma kapcsán, azonban a Howard Hughes Orvosi Intézet indította el a történelem eddigi legátfogóbb genetikai vizsgálatát a paradicsom kapcsán, amihez egy nemzetközi kutatócsoport sorakozott fel azért, hogy valóban értékelhető válasz születhessen. A kutatás vezetője Zachary Lippmann volt, aki csapatával együtt több mint 100 paradicsomfajtát vizsgált meg, illetve hasonlított össze egymással, a klasszikus galápagosi vadparadicsomtól kezdve az üvegházakban termesztett legújabb fajtákig bezárólag. Mint köztudott, a paradicsomfajtákat akár még házilag is nagyon egyszerű keresztezni egymással, ezért nem volt egyszerű dolguk, hiszen az évszázadok során rengeteg különböző paradicsom jelent meg, így nagyon nehéz volt feltárni, hogy melyek az igazi ősgének. Mivel azonban a legmodernebb eszközök álltak a szakemberek rendelkezésére, ezért sikerült pontosan meghatározniuk a paradicsom összes génjét, legyen szó akár a tömegére, akár az ízére, akár az eredetére hatást gyakorló típusokról, ami óriási felfedezés a jövőre nézve, hiszen így mesterségesen újabb és újabb paradicsomfajták születhetnek majd. A DNS mutációk miatt lehet gömbölyű a paradicsom Még a kutatók is megdöbbentek azon, hogy miután feltárták a növény DNS-szerkezetét, azt találták, hogy több mint 200 ezer strukturális mutáció határozta meg az évszázadok során a jelenleg ismert formavilágukat, ízüket és színüket, azaz a komplett fizikai tulajdonságukat. A növénygenetikusok vizsgálódása során feltárták a DNS-eket alkotó nukleinsavakat, amelyek cseréje már meghatározhatja a növény tulajdonságait, így kijelenthető: csak a puszta szerencsén múlott eddig, hogy a paradicsom megmaradt ugyanannak a kerekded bogyós zöldségnek, mint az eredeti, vadon élő őse. A DNS mutációk ugyanis kiszámíthatatlanok, azonban a paradicsom esetében csak azokat a nukleinsavakat érintették a változások, amelyek kizárólag a méretre, az ízre vagy éppen a színre voltak nagyobb hatással, a formavilágra azonban nem. Ez azonban csak puszta szerencse volt, így nem zárható ki, hogy egy megfelelő keresztezéssel vagy a DNS-ek célzott cseréjével nem lehetne bármikor létrehozni egy hosszúkás vagy más egyéb formavilágú paradicsomfajtát. Ez azonban a génmanipuláció feladata lesz a jövőben!