Megvan a magyarázat, miért utálnak a gyerekek egyes zöldségeket

2021.11.10.

Akár örökölhető is lehet az a tulajdonság, ami miatt egyes gyereke undorodnak a brokkolitól, vagy a káposztától.

Hiába javasolják a szakértők, hogy a napi ételeink felét a gyümölcsök és zöldségek adják ki, az utóbbiak túlsúlyával, a gyerekeket nem ezek a szempontok, hanem az egyes fogások és hozzávalóik íze, állaga, és illata győzi meg arról, mikor falatozzanak jóízűen, és dobják be a „Nem szeretem!” kártyát. Ausztrál kutatók utánajártak, mi állhat annak a hátterében, hogy egyes zöldségekkel szemben a többinél gyakrabban mutatnak heves ellenállást a fiatalok, egy érdekes tesztsorozat végén pedig rájöttek, miért vált ki undort egyesekből a brokkoli, a karfiol, vagy a kelbimbó.

Természetes védekezési mechanizmus az oka

A tudósok kifejezetten a káposztaféléket vizsgálták, amik evolúciós okokból, a kártevők elriasztása végett termelnek bizonyos vegyületeket, amik miatt az illatuk, és az ízük is kellemetlen, büdös, vagy keserű lehet. A fő tettes az S-metil-L-cisztein-szulfoxid, vagy rövidítve SMCSO nevű vegyület, ami már a szájban lebomolhat, ha káposztaféléket eszünk, ekkor keletkeznek az undort kiváltó kéntartalmú anyagok.

A kutatók azt feltételezték, hogy már szánkban lévő viszonyok is befolyásolják, ki mennyire érezhet kellemetlen szagokat, vagy ízeket mondjuk egy brokkoli rágása közben. Hogy elméletüket bizonyítsák, nyálmintát vettek hatvanöt felnőttől és a gyermekeik közül ötvenkét fiataltól, majd a friss nyálmintát ledarált karfiollal keverték, hogy szimulálhassák azt, ahogy ők eszik a zöldséget. Emellett egy kóstolón is végigvezették őket, hogy megtudják, melyikük mennyire kedveli, vagy viszolyog különböző zöldségektől, többek között a kísérlet központjában álló káposztaféléktől.

A családtagok hasonló eredményt produkáltak

A mintákat megvizsgálva pedig beigazolódott a vizsgálatot végző tudósok hipotézise, és bizonyos minták között komoly különbség jelentkezett abban, mennyi termelődött a sokak számára visszataszító illatanyagokból. Annak viszont nem volt nagy szerepe a káposztafélék megítélésében, hogy gyerekeket, vagy szülők, szülők és gyermekeik általában hasonló eredményeket produkáltak. A változó ízérzékelés helyett inkább arra vezethetők vissza a különbségek, hogy az egyes nyálmintákban mennyi olyan enzim volt, ami az SMCSO lebomlását segítette, ami családon belül hasonlóságokat, az egyes családok között pedig eltéréseket mutatott.

A laborban történt mérések egybecsengtek a kóstolás és a hozzá kapcsolódó interjú eredményeivel, amelyik résztvevő azt állította, nem szereti a káposztaféléket, annak a nyálmintája több illó anyagot is generált a karfiollal keverve. A helyzeten az sem segít, hogy a rágás folyamán a leginkább undort keltő dimetil-triszulfidból egyre csak több termelődik, míg a többi illatanyagból egyre kevesebb. Így sajnos részben lutri, hogy a gyerekekkel mennyire szerettetheted meg ezeket a zöldségeket, de megnyugtató lehet a tudat, hogy sok más alternatíva áll rendelkezésedre, ha a kelbimbót semmiképp sem szeretnék megenni.