Lehet, hogy rosszul tudod: tényleg gyümölcs a paradicsom?

2021.10.11.

Te is kijavítottál már valakit, hogy a paradicsom nem is zöldség? Az a helyzet, megalapozatlan volt a magabiztosság, amivel ezt állítottad.

Egy netes fórumon még mindig elég sokan viccesnek tartják feltenni a kérdést, hogy ha a paradicsom gyümölcs, akkor a ketchup tulajdonképpen lekvár-e, viszont a poén alapötlete, hiába ismételjük sokszor evidenciaként, nagyon is vitatott. Olyannyira, hogy egyesek – igaz, nem tudományos kíváncsiság által vezérelve – de még bírósági ügyet is csináltak a kérdésből.

Miért pont paradicsom?

Ha a paradicsomra szó etimológiáját tekintjük, kifejezetten logikusnak tűnik, hogy a gyümölcsök közé soroljuk a solanum lycopersicum termését, ugyanis több európai neve az almához hasonlítja. Amerikából történő érkezése után a franciák pomme d'ore-nak, azaz aranyalmának kezdték nevezni, magyar neve pedig a német paradiesapfel, azaz paradicsomalma tükörfordítása lett – tehát egyáltalán nem véletlen, hogy a bibliai paradicsom, az édenkert neve ugyanaz, mint a kedvelt ételé. Az 1600-as évek Európájában azért övezte néhány tévhit is a paradicsomot, egy időben szerelemalmának is nevezték és úgy tartották, hogy bódult állapotba is kerülhet, aki eszik belőle, úgyhogy lehet, hogy a szavak eredete nem a leghasznosabb eszköz, ha azt szeretnéd megtudni, hogy a piros bogyó zöldség, vagy gyümölcs.

Mit mond a biológus és a kertész?

Ha ehelyett arra számítasz, hogy tudomány másik ága majd egyértelmű definíciót ad, ami alapján eldönthetjük, hogy egy adott termény zöldség, vagy gyümölcs, a botanika is cserben fog hagyni. A terület szakértői ugyanis ezt a fajta kettéválasztást nemes egyszerűséggel mellőzik, és csak annyit állapítanak meg, hogy egyes növényeknek vannak termései. Ezen belül vannak valódi és áltermések, amik közül mindkettő célja a magok védelme, míg a valódi termés a virág magházából képződik, addig az áltermés létrehozásában a növény más részei is szerepet kapnak. Ha ez alapján a termések nagy részét gyümölcsnek tekintjük, ide tartozna az uborka, a paprika, vagy éppen a kukorica is, amit nehéz összeegyeztetni a gyümölcsökről alkotott elképzeléseinkkel.

A zöldség-gyümölcs felosztásban hasznos mankónak tűnhet az is, hogy mit gondolunk édesnek, és mit használunk inkább sós ételekben. Amellett, hogy sokak által az átlag gyümölcsnél kevésbé édesnek gondolt a paradicsom szárazanyagának felét (igaz, ez csak nagyjából 3%, ugyanis a termés kb. 95%-át víz teszi ki) a cukor fajtái közé tartozó glükóz és fruktóz adja, tehát a cukortartalom megtévesztő lehet, egyes fajtákon keresztül erre a besorolásra könnyű ellenpéldákat is találni. Az alapvetően édesnek gondolt sárga- és görögdinnye bizonyos típusai, főleg a nemesítésük előtt, kifejezetten uborkaízűek voltak, a modern Ázsiában pedig fellelhetünk olyan, külsőre uborkának látszó növényt, amit csak elrontanánk a sóval, vagy a fokhagymás joghurttal, hiszen ízre kifejezetten édes.

Jogi kérdés lett belőle

Ha pedig már a tudomány nem ad könnyedén követhető demarkációs vonalat, a civilizált ember inkább eldöntötte az eldönthetetlent és jogba foglalta bizonyos termésekről minek számít, de itt sem teljes az egyetértés. A paradicsom hovatartozásáról az Egyesült Államokban több bírósági döntés is született. Elsőként a Nix-család ügye jutott el az USA legfelsőbb bíróságához, akik, kifogásolván, hogy egy 1883-as vámtörvény alapján adózniuk kellett a külföldről behozott paradicsomaik után, beperelték New York kikötőjének vámszedőjét.

Azzal érveltek, hogy a paradicsom nem is zöldség, hanem gyümölcs, ezzel a vámszabályok hatályán kívül esik, ennek kapcsán a felek a Webster és a Worcester szótárból olvasták fel a borsó, a padlizsán, az uborka, a tök, a burgonya, a retek, a karfiol, a káposzta, a répa, vagy éppen a bab meghatározását bizonyítékként. A bírák viszont arra jutottak, hogy a definícióknál gyakorlatiasabbnak kell lenniük a szabályok betartatásakor.

„Botanikai értelemben a paradicsom a vessző gyümölcse, csakúgy, mint az uborka, a tök, a bab, vagy a borsó. De a köznyelvben, akár áruk eladóiról vagy fogyasztóiról van szó, ezek mind zöldségek, amiket konyhakertekben termesztenek, és, amiket akár főve, akár nyersen esznek, mint a burgonyát, a répát, a paszternákot, a retket, a céklát, a karfiolt, a káposztát, a zellert, és a salátát, általában vacsorára, levessel, hallal, hússal vagy azok után szolgálnak fel, amik a lakoma meghatározó részét szolgáltatják, és nem, amint a gyümölcsöket, általában desszertként” – indokolta Horace Gray a bíróság döntését, mely szerint a paradicsom zöldség.

Az amerikai legfelsőbb bíróságnak később is kellett hasonló kérdésekkel foglalkoznia, így 1886-ban a babról mondták ki, hogy zöldség (amit magoknak titulálva szintén az adózást igyekeztek elkerülni kereskedők), de ugyanígy zöldségnek ítélték meg a hagymát, a szarvasgombát, ami pedig nem is növény, ahogy erre a sorsra jutott a sulyom is. A jog véleményével szembemenve egyébként Tennessee és Ohio is az állam gyümölcsének választotta a paradicsomot, New Jersey viszont hivatalos gyümölcsének tette meg 200-ben, ehhez pedig törvénybe is foglalták álláspontjukat.

Más amerikai ügyekben viszont ennél sokkal nagyobb jelentősége van a kérdésnek, tíz évvel ezelőtt például az iskolai étkeztetés szabályozásakor lett belőle kulcskérdés, hogy a paradicsomból készülő ketchup beleszámít-e a minimum előírt zöldségkvótába. Az Európai Unió szintén némileg más véleményen van, mint az USA bírái, egy 2001-es döntés alapján a lekvárfőzés szempontjából a tagországokban gyümölcsnek számít a répa, az édesburgonya, és a sokat vitatott paradicsom is.